akinek ilyen pólója van, az pls maz-nak jelezze:

utóbbi időben a pályázáskor elkezdtem használni az E71-emen a Racechrono nevű software-t, mely egy GPS alaú köridőmérő cucc. Azon felül, hogy látszik, hogy milyen vacak időket sikerül a Hungaroringen mennem, azon felül látszik, hogy a Nokia E71 beépített GPS egy rakás f@s. jobban mondva ennek a célnak nem felel meg, mivel csak 1Hz-es, vagyis másodpercenként csak 1x frissíti a pozíciónkat. Így a pályarajz (mivel közben az Euroringet is megjártuk mazzal, és oda még nem volt kész pályarajz a programban) kicsit pontatlan, illetve körről körre más eredményeket kapunk, vagy időnként érdekes kiugrásokkal.

Így nagynehezen beszereztem egy 5Hz-es GPS modult. Azért nagynehezen, mert idehaza nem nagyon kapni, vagy amit kapni azt kint lehúzzák a fórumokon.

Végül a Qstarz BT-Q818 eXtreme-re esett a választás, mert kis hazánkban egy helyen lehet ezt kapni, és dícsérték mindenfelé. (5hz, 51csatorna, 1 sec Hot start, stb.) Már az első bekapcsoláskor feltűnt, hogynagyon gyorsan és rengeteg műholdat talál. Tetőtéri irodánkban is 10 holdat látott, és pár másodperc meg is találta.

Ezek után a töltés és az éles bevetés következett a Hungaroringen.

Mit ne mondjak, sokkal jobb 5Hz-zel frissítve nézni a tempót, időt, mindent. És hogy ne csak üres szöveg legyen, itt van két kép.

Az első a beépített GPS-szel megtett útvonal egy esti motorozás alkalmával:

majd a második, már az 5Hz-es GPS-szel rögzített pályarajz:

Szépen látszik, hogy mennyivel pontosabb a rajz, úgyhogy tényleg megérte ez a beruházás.

Most már csak a köridőkön kell javítani :), bár azt hiszem ez csak jövőre fog eljönni.

már ugye egy ideje indultam a Hringre motorozni, csak mindig közbejött valami.

A nyár második felén aztán sikerült párszor eljutnom. július 31., aug 6., aug 18., és majd még szept 2-án is megyek.

Elsőre nagyon fura volt a nagy pálya, hogy jobbról-balról kerülgetnek, de lassan megszokja az ember. a 3- alkalommal már nagyon sokat javítottam az időmön is, maz köridő mérője szerint olyan 2:37-et mentem, ami az aznapi meg előző alkalommal ment 2:55-höz képest hatalmas fejlődés.

Lassan megtanulom a pályát, hogy mi után mi jön, hol az ideális ív, és kezdhetek gyorsulni kicsit. Bár érzem, hogy a célegyenesben a 78LE nagyon kevés, a többi motoros szinte állvahagy, és a féktávig is max 180 körüli tempóval tudok menni (GPS szerint), ami elég kevés a többiek 220-230-ához képest.

viszont már azért jól esik, hogy van egy-két 1000 sportmotor, amit meg tudok előzni, akár féktávon, akár a kanyarban külső íven, csak kicsit parázok, mert nem tudom, hogy mit fognak csinálni, milyen íven kanyarodnak stb.  (ja és javaslom mindenkinek, hogy a tükröt ragassza le, mert nagyon zavaró ha azt nézegeti valaki…)

Remélem majd legközelebb még jobb időről tudok beszámolni, addig is széles utat mindenkinek.

Tegnap egész nap az Euroringen voltam motorozni. 2hetente szerdánként van náluk oktatás Chrobák Janival.

Korán kellett kelni, mivel 8:30-kor kezdődött. kis beszélgetéssel kezdődött, majd felmentünk a pályára körözni, most még csak mindenki ismerkedett a pályával. 30 perc volt egy etap, majd utána 30 perc pihenés és megbeszélés, majd megint 30 perc kint a pályán. A második 30 percben már Jani ment elől, és mutatta az íveket, mi pedig mentünk utána vonatozva, 2 körönként váltva mindig az elsőket. 12-en voltunk, így mindenki tudott elől menni.

Majd kis megebeszélés megint, ahol szépen elmondta, hogy melyik ív miért is az ami, és hogy mire kell figyelni. Megint következett a pálya, és most mindenki próbált az íven menni, Jani pedig beállt mindig valaki mögé nézni, hogy hogyan megy.

Majd a szünetben mindenkinek elmondta, hogy mire kell figyelni. lábtartás, fejtartás, hova néz, kiülés, ív.

Így mentünk pár etapot, hogy nézte mindig ki mit csinál. Nekem minden jó volt, jól ültem ki, jól tartottam fejem lábam, minden, csak kicsit bátortalanul, ezen kell majd még javítanom, nagyobb kanyarsebesség, később fékezni, stb.

A nap végére nagyon elfáradtunk, viszont általában mindenkin látszódott a fejlődés, de a fáradtság méginkább. Ketten is eldobták a vasat (mindenki a célegyenes utáni balos ív, majd jobbos balos kanyar környékén)

Nekem is sikerült meglátogatnom a kavicságyat, de szerencsére lábon úsztam meg, mert előtte beszéltük éppen, hogy mit kell csinálni, ha az ember a kavicságyat választja az aszfalt helyett, így jól jött a tanács. kimászni persze baromi nehéz volt a 40cm mély kavicsból, de megoldottam.

Még haza is kellett motorozni, úgyhogy otthon csak bedőltem a kádba, és lazítottam vagy 1 órát.

Nagyon fárasztó volt az egész nap, de nagyon jó. mindenkinek ajánlom, mert sokkal jobban meg tudja ismerni a motorját és saját magát is, és elhiszi, hogy ott, a következő kanyarban be tud fordulni ekkora tempónál is, és ha valami közbejön akkor is tudja még korrigálni.

szóval nagyon király volt… jövök még

Szóval akkor röviden:)

Első délután csak kis legurulás Szombathelyre:

Nagyobb térképre váltás
Aztán másnap a Velencei szállásra:

Nagyobb térképre váltás

Majd szombaton irány toszkána:

Nagyobb térképre váltás

Aztán első nap kis gurulás a környéken:

Nagyobb térképre váltás

Következő napi túra Castel del Piano és az Amiati felé vezetett:

Nagyobb térképre váltás

Majd kis pihenő a tengerparton San Vincenzoban:


Nagyobb térképre váltás

Majd megint egy túra:

Nagyobb térképre váltás

Majd pihenés, pihenés pihenés a medenceparton, és sajnos hazaút. Első körben Ausztriáig, Seeboden-ig egy kis kitérővel és defektmentesítéssel:

Nagyobb térképre váltás

Majd kis Turracherhohe-i kitérővel irány Szombathely:

Nagyobb térképre váltás

Majd vissza Pest

Nagyobb térképre váltás

3200km után újra itthon. nagyon klasz volt, kép, beszámoló majd talán a jövő 7 elejére lesz:)

azért ez a nem semmi összegű SZJA visszatérítés:)

Pénteken végre kijutottam a Hungaroringre pályanapra. Már tavaly is indultam, akkor nem jött össze az utolsó alkalom, az idén pedig a derekam miatt nem tudtam még nagyon motorozni. Most végre összejött.

Igaz kicsit rövidre sikeredett az idei oly’ nagyszerű időjárásnak köszönhetően, de azért nagyon jó volt az a 40 perc is, amit a pályán töltöttem.

5-re volt megbeszélve a találka a kútnál, ahol tankolás, majd gumiengedés, majd bent a pályán regisztráció, tükör, rendszám leragasztása.  Már majdnem 6 volt, és kicsit kezdtünk idegesek lenni, mert nagyon csúnya felhők gyülekeztek. Aztán 6kor irány a boxutca.

mazék kicsit elhúztak, mert 2 csoportban engedték fel a motorokat, de így is volt bőven, akitől elleshettem az ideális ívet, bár azért az aszfalton is szépen látszott, meg előtte készültem is Talma videója alapján

kicsit furcsa volt elsőre, hogy nincsen tükör, de lassan hozzászoktam, hogy jobbról-balról előzgetnek. Próbáltam megtalálni az ideális ívet, rendesen dönteni a kanyarokban, és nem csigalassúsággal kanyarogni, ami pár kör után kezdett is összébbállni, olyannyira, hogy rá is jöttem, hogy már megint lógatom a lábam. úgyhogy azt kell gyakorolnom, hogy spiccben legyen a lábam, ne lógjon ( a 7végi túrán odafigyeltem nagyon erre, majd lassan megszokom)

jó pár kört mentem, próbáltam kiülni is, de azt majd későbbre tartogatom, egyelőre tanuljam meg a pályát, a féktávokat és a helyes íveket.

Aztán kicsit lejöttem ppihenni, de sajnos onnan már nem volt visszaút, mert hamarosan elkezdett esni az eső, így fedezékbe vonultunk, hogy ne ázzunk szét.

csajok hoztak vizet (tudjuk ám, hogy a fentről jövő vizet is Ők hozták), aztán mikor kicsit alábbhagyott akkor irány haza.

Nagyon jól éreztem magam, fülig ért a szám, mikor lejöttem a pályáról, és amint hazaértem rögtön jelentkeztem is a következő alkalomra.

Meg időközben a pannonia-ringre is, ott van oktatás is, úgyhogy megnézzük hó végén, hogy milyen is az.

Ma egész rendesen felavattuk az új gumimat, Nógrád felé kanyarogtunk vagy 200km-et:) kis esti gurulásnak nagyon jó volt. És az új gumik olyan elképesztő módon tapadnak a régi Michelin Pilot Road-hoz képest, hogy az valami fantasztikus. Úgyhogy nagyon jól telt az este


Nagyobb térképre váltás

tegnap végre felkelrült a húsvét óta a kereskedésben porosodó Metzeler Sportec M3 abroncsok. Most kicsit óvatosabban közlekedek, főleg ebben a hülye időben, de 100km után már majd megint bátrabban. péntekig úgyis bele kellene tenni egy kevés kilómétert, hiszen akkor meg pályanap (igaz sajna várólistán vagyok még…)

Ma végre megint mentünk volna motorozni, de a tárolóból kifelé húzva a motort, a kapu elkapta a fékkart és az persze a gyengítésnél szépen annak rendje és módja szerint le is tört. fuck…

úgyhogy holnap új fékkar beszerzése, hogy lehessen abban a kevés jóidőben is motorozni, amit az idei évre kaptunk

jó lesz, ha már végre nyilvántartásba veszik a sok robogót, bár gondolom akkor is össze-vissza fog mindenki csalni velük. De hogy Mogyoródról hazafelé a főúton 100-nál egy jobbról egy pedig balról előz meg… nah és tippeljetek, persze, hogy rendszám nélkül, mert mi más lehet egy ilyen, mint 50ccm. hahhh… Majdnem lerúgtam ezek után a srácot a robogóról, de megúszta az inzultálást…

Azért ezek miatt jó lenne már, és nem csak megint egy újabb dolog lenne a rendszám az emberek lehúzására államilag.

Na végre felkelrültek a képek is a gelériába. Itt jobbra megtalálhatóak, vagy ide kattintva is oda jutsz.

kellene heti 2-3 alkalommal mennem úszni. viszont baromira nem tudok hajnalban felkelni, pláne nem azért, hogy úszni menjek. így marad a meló utáni úszás. egyelőre a hozzám elég közel eső Aqua-Wolrd-be járok, mert ott van legalább esti jegy. így mondjuk nem csak úszni, hanem szaunázni is lehet minden alkalommal, hisz az egész komplexumot lehet használni. csak ez azzal párosul, hogy egy-egy ilyen alkalom 2700 Ft. Kellemes nagyon, de jó lenne találni valami normális uszodát, ami a közelben van (4, 13, 14.ker), este sokáig nyitva, kultúrált környezet, és nem egetverően drága.

tegnap megjött az új matracom is. vagyis elhoztuk, ugyanis befér az skodirba:)

sajnos át kell egy kicsit alakítanom az ágykeretet, mert a motoros ágyrács motorja pont ott van, ahol az egyik keresztmerevítője az ágynak, úgyhogy az frankón útban van most, így azt még nem tudtam kipróbálni.

De maga a matrac az baromi jó. nagyon furcsa érzés benne mozogni, megpróbálni felkönyökölni, vagy akár felkelni az ágyból. viszont reggel nagyon jól keltem ki belőle, nem volt meg a szokásos “fáj megint mindenem” érzés.

első alvásra úgy tűník, hogy nagyon megérte. meglátjuk, alszok rá még párat:D

Kis ismeretség segítségével megvolt az MR vizsgálta is, mely kimutatta, hogy van egy kis csavarodás a lumbális gerincemben, valamint egy foraminalis protruzio, ami nem kimondottan gerincsérv, de nagyon hasonló, csak ez nem a gerinccsatorna felé türemkedik ki, hanem ott, ahol az ideggyök kilép. szóval a hely is kisebb, és ennél fogva a kitüremkedés is.

Mint az eddig minden orvos megmondta, még időben találták meg, így valószínűleg megelőzhető a további fájdalom, és az esetleges “szike közelebbrőli megismerése”. Voltam idegsebésznél, rheumatológusnál, majd utoljára gyógytornásznál.

Ami biztos, az a gyógyfürdő, a heti 2-3x úszás, a heti gyógytornász (ez persze nem a sok mami között eltöltendő, hanem egyénre szabott, majdhogynem személyi edző:) ), és a kímélése.

A gyógytornász nagyon jó volt, majdhogynem csontkovácsi mozdulatokkal rakott helyre, csavargatott, tekergetett, megállapította, hogy a hát és hasizmomat kellene fejlesztenünk, és heti rendszerességgel kellene járnom hozzá (vagy akár többször is), hogy rendberakjuk a gerincemet.

úgyhogy mostantól életmódváltás stb…

Sajnos a korábban ecsetelt “bénulásomnak” köszönhetően egyelőre le kell mondanom a motorozásról. Nem csak azért, mert az orvos javasolta, hogy pihentessem e gerincemet még, hanem mert ha netán egy éles kanyarban beleszúr a derekamba valami, annak biztosan hatalmas bukta lesz a vége. úgyhogy ezt egyelőre nem kockáztatom, inkább csak nézem online a motoGP-t, meg kimegyek pályanapra nézelődni és hallgatni a sor4-ek hangját:) egyelőre ennyi, majd lassan talán jobb lesz, és akkor felkerülhetnek a Metzeler papucsok is és irány újra az aszfaltcsík.

bővebben majd később, de hazahoztam, összedugtam, és 5 perc múlva már néztem a kedvenc filmem HD-ban:)

hát ez nagyon király

Ma egy kisebb út erejéig sikerült tesztelnem a Toyota új Avensis-ét. Mivel itthon a Camry-t - ami egyébként nagyon régóta az egyik kedvenc autóm - nem lehet kapni, így a Toyota kínálatának csúcs szedánja ez. Mikor megjelent már nézegettem a kereskedésben és az Interneten is, nekem nagyon bejött a formája, így mikor megtudtam, hogy van nálunk egy, rögtön lecsaptam rá.

Szép hamuszürke metál verzióban kaptuk, természetesen újságíróknak járó kivitelben, vagyis minden volt benne, amit manapság egy Avensis-be rendelni lehet. Kulcs nélküli beszállás és indítás, mint azt már a Lexus-oknál megszokhatta az ember. A gomb is ugyanolyan, talán csak a kulcson nem Lexus embléma van, hanem Toyota.

Behuppanva a bőrülésbe kis gombok segítségével személyre szabhatjuk a fotelt, majd a fékpedálra lépve és a Start/Stop gombot megnyomva beindul a diesel-agregát, és az ölünkbe csúszik a kormány is, melyet ezután szintén könnyedén beállíthatunk. Ha sikerült mindent személyre szabni, akkor 2 program közül választhatunk is, hogy melyikre mentsük el, hogy ha netán az asszony ellopja és mindet átállít, akkor egy gombnyomásra visszaálljon a megszokott rend..

A motor a Toyota 2.2 literes D-CAT 4hengeres olajkályhája, mely alapjáraton csak finoman, nem tolakodóan kerreg. Automata váltó R-be, hogy megforduljunk. Ekkor jön az első meglepetés, a Lexus-ból ismert tolatókamera, radarral kiegészítve. A japán takesumi-val körbevett érintőképernyős kijelzőn keresztül természetesen szinte mindent tudunk kezelni, nem kell hozzá holmi i-Drive és egyéb okosságok, bár van aki nem szereti az ujjlenyomatos kijelzőt, bár a rajta lévő fólia nem tűnt nagyon koszosnak. Egyébként ahhoz képest, hogy érzésre valami nagyon silány műanyagra hasonlít a középkönzolt és egy-két kezelőszervet körülölelő Takesumi, napfényben megcsillanva gyönyörűen néz ki, nem valami műfa látványa rontja el az összképet.

Elcsodálkozás után irány előre. Váltó D-be, majd át manuálisba, hogy a kormányon lévő füleket is kipróbáljam váltásra, bár nem sok mindent vártam ettől a két kis kallantyútól. Váltáskor kar meghúz, majd kis késlekedéssel megtörténik maga a váltás is. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha nem sok köze lenne a fokozatok kapcsolásához, azokat  a számítógép a saját kénye-kedve szerint váltogatja. Így hamarosan visszateszem a teljesen manuális módba a váltót, benyomom a Sport gombot, és lepadlózom. Kis gondolkodás után visszavált a váltó, majd “meglódulunk”. Villog a műszerfalon mindenféle visszajelző, kipörgésgátló, menetstabilizáló elektronika, de nem foglalkozok nagyon velük, teszik a dolgukat. És pont ez a baj. Mintha az autó azt mondaná - mit mondja, ordítja - hogy vegyek vissza a jobb lábam súlyából. És ezt meg is teszem pillanatok alatt, mert fáj a fülemnek az a hang, ami a motorból egy ilyen gyorsításkor kijön. Érződik, hogy elindulunk, pörög a motor, de ez a Diesel nem arra lett kitalálva, hogy pörgessük, és gyorsítgassunk. Ez megfontolt üzletembereknek van kitalálva, akik A pontból B pontba szeretnének eljutni minél kényelmesebben és gazdaságosabban. Vagy családapáknak, akik a gyerekkel a hátsóülésen mennek az  oviba, vagy esetleg nyaralni. És ezen a ponton el is értem az egyik célpontomat. Felnyitottam a csomagtartó fedelet. És itt jött az a pont, amikor hiányzott a régi Avensis 5 ajtós verziója. Mert ebbe egy résen lehet csak pakolni. Magasra kell emelni a tárgyakat, és hosszabbakat sem tudunk bepakolni, mert a megdöntés kényszere miatt hamar eléri a padlót. Így aki pakolni szeretne bele, és nyaralni is a fél házat szeretné vinni, az inkább válassza a kombi verziót, 1600 literes csomagtér talán elégséges lesz neki is.

Bepakolás után irány tovább. Mivel a fedélzeti számítógép azt jelzi, hogy 0 km-t tudunk csak menni a maradék gázolajjal, így visszább veszek a tempóból, mert tankolni nem szabad bele

Kezdem kitapasztalni a futóművet is. Lágy, de mégis nem engedi bólogatni az autót gyorsításkor és fékezéskor, és kanyarban is meglepően stabil az autó, ha kicsit alulkormányzott is, a VSC+ elektronika beavatkozik, és máris besegít a kanyarba.

A kétzónás autómata klimát is kikapcsoltam már, miután vagy 20km-t autózva még mindig 0km-t mutatott a kijelző, így hát gondoltam annyival is kevesebbel beéri. Lehúztam az ablakot, melyből mind a 4 autómata, viszont ha már elindult lefele, nem tudjuk megállítani félúton, újra finoman fel kell húzni ameddig szeretnénk. Kézre is inkább a hátsó ablakok kapcsolója állt.

Kis játék az elektronikákkal, bluetooth-os kihangosító próbálgatása, bár inkább csak hívásaink fogadására alkalmas, kicsit körülményes a tárcsázás.

Ekkor leszek figyelmes a tempomat kapcsolóján a Mode feliratra. Mint kiderül az autóban van követőradar, így a beállított sebességgel szépen követjük az elöttünk haladó kocsisort, ha az lassít mondjuk egy lámpa miatt, akkor az Avensis is szépen fékez. Visszagyorsítani nekünk kell, de egy gombnyomásra újra beáll a kívánt sebesség.

Sajnos több időm nem volt, pedig autópályára is kivittem volna, meghallgatni, hogy mennyire zajos, de városban tökéletes társnak tűnt, még ezzel a kicsit kerregő diesel motorral is. Kellemes volt vezetni, talán csak a hűthető/fűthető bőrülés hiányzott a Lexus IS-hez képest belőle. No meg maga az embléma.:)

Kellene, bár lehet, inkább az ára, ami listaár szerint 10.3Millió kemény magyar forint.

Képek talán majd holnap lesznek, ha végre nem felejtem otthon a fényképezőmet újfent.